hwg család blogja (Csenge, Zalán, Mamus, hwg)

tegnap este hazaérkeztünk a kudarcos fogorvos után. Ugyanis Csenge megijedt a nyálszívótól, ami ugye a legártalmatlanabb dolog. Megkapta a szurit, elzsibbadt, és már nyitotta a száját, amikor meglátta. Kampó. A konyha elvesztése sem volt szempont, illetve a meglepetés elmaradása sem. Haza, zsibbadt szájjal. Nem volt égő.

Szóval kiscsalád hazaért. Nem volt egyszerű, ugyanis a házban 21,5 fok volt, ami hőszigetelés demonstrációnak vagy nekem egyedülléthez, filmnézéshez-pizzaevéshez kiváló, de csecsemővel nem pont a legpraktikusabb. De megoldottuk (nagyzokni, hőventi), összedobtam egy tejbegrízt, közben pakultuk kifelé a 3 hetes cuccot (a kocsi fullon volt), Mamma elvolt Zalánnal. 10-re Csenge is ágyba került, éjfél körül meg Zalánt megfürdettük, persze csínján, kislavórban, de mukkot nem szólt. Jót dumcsiztunk, nagyon élveztük Mammával a csendes fürcsit. Annyira édes volt a kicsávó.

Én fél2kor aszontam, h kampó, nekem ugye a 2-6-ig terjedő időszak nem erősségem. De Zalán úgyis csak 3 óránként riad meg, akkor zabál, és elalszik. Ha sokat eszik (100 körül, ugye ez Csenge napi adagja vót), akkor szűköl 20 percig. De a cumi kell most még.

Csengével reggel elmentünk az oviba, nem kellett erőltetni, húzott. Aztán kevesen voltak, Ica néni nagyon jól fogadta, szóval sokkal jobban sült el, mint gondoltam. Remélem, jó napja lesz, mert akkor örökre jó lesz az ovi. Most nyugi van, alszanak. Nagyika délután jön.

Származási hely: Zalán otthon

tegnap éjjelünk volt az első. Csenge Zalánnal akart aludni, mindenáron. De persze Mamma is, így bezsúfolódtak a kisszobába. Este alvás előtt nagyon jó volt együtt, evett a kis zsivó, 3 szakaszban, közte pici alvásokkal. Ekkor az ébredéseknél próbáltunk vele beszélni, szokott nézegetni mindket, hallgatgat, mi meg próbáljuk szóval tartani, amíg még éber és nem éhes.

Este fél1kor evett sokat (Csenge igazán nem ébredt fel, pedig nem voltunk csendesek), aztán 3kor kevesebbet, reggel megint nagyot. Akkor oltári kakka is volt. Tisztába tevést is váltogatjuk, nekem csak az fura, h neki piros a popója, meg hát ugye nagyon csöpp. Délelőtt kicsit többet volt ébren, jót mókáztunk. Most délben keveset evett, letettük, hogy ebédelhessünk. Kapott cumit is, mert oldalra fordulva szűkölt, úgyhogy most cumival alszik oldalfekvésben.

Lassan megyünk hazahaza, miután Csengével végeztünk a fogorvosnál.

Származási hely: Zalán otthon

jelentem, Kecsóra hazaérkeztünk az gyermekkel. ma már itt Kecsón rendeztük be a mini gyerexobát, összeraktam az itteni kiságyat, oszt bementünk a kórházba 1-re. Ott még volt kis közjáték, de kb. fél3ra már itthon voltunk.

Csenge ki nem engedi Zalánt a látóköréből, mellette van, simogatja, a hordozót ő is hozza, befeküdt mellé a szobába a másik ágyra, és ott szuszmákol. Figyeli, vizslatja. Ha mocorog, szól, hogy Zalán mocorog. Nagyon édes(ek)! :) "Csücsörített a szájával, és azért, hogy meg kell simogatnom!".

Ma reggel bent Zalán nagyon jót evett, nem is sárga (vért se vettek tőle). Eljövetelnél még tolt egy sárgapürét. :)

az előző post kontrájaként kb. 11-kor hívott Mamma, hogy bizony néha nagyon fáj. Aztán fél12-kor hívott, hogy furcsa reccsenést (!!!) hallott odalent, és még gyakrabban fáj. De anyukája mondta, h feküdjön csak vissza. Én azért éreztem, h van valami, így szépen összeraktam a cuccaimat, és készültem.

Aztán fél 1kor hívott Mamma, hogy épp mentővel mennek mingyá a kórházba, úgyhogy mehetek. Villámpakolás, padlógáz, bő 50 perc. Főkapun nincs portás, aztán kiderül, hátulról lehet bemenni. Mamma már a szobában, előkészületeken túl. Vajúdás lesz. Hö. Én kint vártam. Oszt egyszer csak jött a lehetőség (más ugye nem szült, 2-3 körül csak mi voltunk), hogy bemenjek. Nincsenek ilyen ambícióim, nem is voltak sose, de kicsit vacilláltam, oszt no, próbáljuk meg (egyszer élünk, vagy mi). Bementem, Dr. Horváth újra rendel. Poénkodtam, viccelődtem, aztán amikor kezdett fajulni (no meg a szoba, az eszközök), akkor éreztem, hogy jaj. Mondom, én pattanok, mert még éppen kiérek a székre anélkül, hogy összeesnék. 20-30 perc múlva Mamma wc-re ment, segítettem, oszt újra bementem. Ekkor már 2 percig sem bírtam, olyannyira, hogy annyira rosszul lettem, h valszeg átkómáztam a következő időszakot. Kemény volt az, hogy Mamma nagyon szenvedett, ezt "jó" (vagy inkább fontos) volt látni, de ennyi. Én nem bírom.

Amikor is jött a hír, hogy viszik a Mammát fel a műtőbe (nem fordult be a gyermek feje a szülőcsatornába, vagy mi). Vitték, de igazán akkor már Mamma nagyon készen volt. Aztán a fejemet beraktam a folyosóra, hallgatóztam. Jó sok (örökkévalóság) ideig csak vártam, aztán amikor felsírt a gyermek, nagyon elöntött a boldogság (vigyorogtam, mint a vadalma a Zukov ajtónak). Nem sokra rá hozták a kis kék szörnyet, jól megnéztük az újszülött osztályon is, aztán elköszöntünk, és mentünk aludni. Állítólag alig tudták kivenni a résen a gyerköt, mert az uh-n 3,2 kg-ra jósolták 2 hete. Oszt ugye 4,1 kg lett.

Származási hely: Zalán

Megszületett Zalán. 

Nagyon elnéztünk valamit. Mindketten arra számítottunk, hogy egyrészt tuti vágás lesz, mivel Csenge is az volt, másrészt hogy - szintén Csengéhez hasonlóan - hamarabb lesz pottyantás, legalább a kiírás (29) előtt két héttel.

Na de aztán az gyermek ráállt a szülésre nagyon, befeküdt pontosan a helyére. És a doki váratlanul elment szabira 17-én. És azóta rádöbbentünk, hogy bizony az gyermek marad a pocakban még. Minden nap azt gondoljuk, hogy most már biztos benttartják Mammát, de mégsem. Vasárnap sem, tegnap sem, és valszeg holnap sem.

De baj nincs, csak így kicsit korai lett a kecsóra költözés, és sok itten a holtidő, amíg csak várunk. de talán ez így van rendjén. Így még alázatosabban fel tudunk készülni. én már lassan három hete lakom egyedül a házban, lábamnál az gyermek rácsoságyával. Nagyon jól haladtunk a melóval is. Meg rendbetettem a házat is. De már igazság szerint unom az itthonegyedüllétet. Ennyi filmet az elmúlt 3-4 évben összesen nem néztem. No meg a köv 3-4 évben sem fogok. Szép volt, jó volt, köszönöm, ennyi.

a 20-i hetet (3napot) is otthon töltöttem egyedül, durva filmeket néztem, és dolgoztam, amennyi a csövön kifért. 19-én aztán irány Kecsó, hosszú hétvége kiscsaláddal.

Ezen a hétvégén Hirös hét volt Kecsón, ugye fogathajtó vb, aug 20, meg borfeszt. Be is mentünk 20-án délelőtt, és akkora parti volt, meg annyi ember, hogy szinte minden nap vonultunk befelé. Első este volt Belmondo és HS7. Előbbi először hangos volt Csengének, később nagyon jót buliztunk rá. Aztán kaja, vissza koncertre. Sokat táncolt, vicces volt. A tüzijátékot az erkélyről néztük, már azt a részét, ami a fák fölé ment.

Valamely délelőtt meg szökőkutazás volt, Csenge minden ruhája vizes lett tökig. Fontos állomás lett a kávézó, ahol van nagyon komoly gyereksarok. Na ide minden nap jöttünk zsiványkodni, végül meg is vettük féláron a tekkóban a kis smoby-tefal konyhát. Ahogyan egyébként papírsárkányt is vettünk, mert Encitől megtanultuk, hogyan kell, és akkora móka, hogy nagyon.

Szombat este valami táncos izé volt, amire szintén regeteget táncolt a manó. Egész jól táncol, mintha a stílus is befolyásolná a mozgást. Nagyon jól éreztük magunkat. Otthon az erkélyről néztük a tüzijátékot, ami egy órával hamarabb jött.

Egyszóval nagyon aktív, nagyon vicces hétvége volt. Utólag nézve jól kihasználtuk az utolsó hétvégé(i)nként hármasban. :)

Származási hely: Nyaralás Kecsón

a 10-i hetet teljesen egyedül töltöttem itthon. kiscsalád vasárnap indult Kecsóra, és mivel ugye szerdán uh, ezért Mamma úgy döntött, h most már leköltözik végre, cuccostul. Már az eshetőségek esetére. Hogy közel legyen. Apa meg készenlétben, cuccok felhalmozva a nappaliban, ha történés van, munkahelyről másfél óra alatt ott vagyok.

Aztán az uh nem mondott semmi extrát, minden rendben, minden a megbeszélteknek megfelelő. Ezen persze meg is lepődtünk, hiszen szinte biztosak voltunk benne, hogy hamarabb jön Zalán, mint a kiírás. De úgy tűnik nem. Mindenesetre hétfőn méhszáj nézés meg ismét ctg. Na majd biztos akkor.

Én meg egész héten dolgoztam, a végére úgy is néztem ki, mint a mosott szar. Az első 3 nap kurvajó volt, toltam, mint állat, sokat haladtunk, sok munka jött be az ablakon, télleg jó minden, zúzunk és terpeszkedünk, mint egy jótékony vírus. Aztán csütörtökre megfáradtam, és már nem volt jó a kiscsalád nélkül. Eltűnt alólam a fő mozgatórugó, a kráft. Már nem volt jó, h nyugi van, és a Sziget sem érdekelt annyira, mint az a kis pikkos. Érdekes, de csütörtökön már egyáltalán nem akartam kimenni, pedig Demon Superior is volt, meg jókat röhögtünk volna a sarki fényen, de nem vonzott már. Így pénteken usgyi, hordozót is beszereltem a kocsiba, meg vittem minden kelléket, amely egy csöpp újszülött esetén kell.

Itthon mindent összeraktam, beleértve a kiságyat meg a pelenkázót is, kisuvickoltam a házat, rend van. Esténként aztán 1-1 teljes, hangosan végignézett film volt a jutalmam, meg iszonytató zabálások a nappaliban, nem beszélve a bömbölő zeznéről. Szóval még ha sok meg csorba is volt, azért jó volt. De nem bánom, h a jövő héten csak 3 nap leszek távol tőlük.

Szóval Csengéék feljöttek vissza, Nagyika még péntekig dolgozik, ezért ő csak akkor. Mi meg éltük az életet: apa ment dolgozni reggel, Főnök tettt-vett a pincében, a csajok meg elvoltak a verandán, nagyokat aludtak, Csenge meg randalírozott a kertben, meglátogatta Ursus-t (ő az új kutyus), Márti nénit, meg játszott a vízzel.Én hazajöttem, segítettem, amit tudtam, bevársárlás, cipekedés, ilyesmi.

Pénteken aztán jött Nagyika, így a tiszteletére kerti sütögetést gondoltunk, pénteken haza, irány tekkó, kolbász meg császár, oszt sütögetés az új hiperszuper szardíniai elektro grillel. Aztán hívtuk Pistabáékat, így lehoztam a padlásról a nagy asztalt. Aztán gondoltuk, miért ne szólnánk Márti néninek, na de akkor már Magdi, Pisti. Így aztán nagyon nagy esti evőparti kererkedett, Pistabá felajánlotta a tegeződést. Szóval ilyen nagy volt a hatás, nagyon jó volt a hangulat, nagyon jól éreztük magunkat, jókat nevettünk, jót ettünk mindannyian, jót beszélgettünk.Amikor a kecsegék megjöttek, kurta morcosak voltak, de ez tkp a korona volt a partin.

Származási hely: nyári kerti élet

Másnap aztán nekiestünk a plafon tetőfelújítás nyomán keletkezett hibáinak (én), meg az asztal lefestésének (Főnök). A pincemeló is befejeződött, polcok, asztal, szerszámok "rendben". Csengének Pistabá csinált biciklifogót (porszívó), úgyhogy azt is próbálgattuk. Este meg kivittük a Főnököt (ő nem volt még, hekket se nagyon evett) hekket enni a Rómaira. Csengével etettük a kacsákat (12-t), utána jót kajáltunk (hekk, majd pali), játszótér, hajók, ilyesmi. Vasárnap aztán ebéd után a kiscsalád hazament mindenestül, megtelt rendesen a kis piros autó, és megkezdődött a Várakozás.

szombaton aztán otthagytuk Mammával Kecsót, Nagypapi ugyanis rákészült a nyári táborra, így Csenge maradt Kecsón napköziben, mi meg felzúztunk kicsit dolgozni, moziba járni. Végülis szerdán jöttek fel kettesben Nagypapival, addig volt Mammának is egy lélegzetvételnyi idő.

Pakolgattunk, meg készítettük össze a cuccost, Mamma már nem is jött be dolgozni, én viszont jártam vadul, minden nap tisztességesen (egész augusztusban). A halál szele tavaly befútt az udvarba, aztán ugye eléggé meg is ülepedett: Marika néninek ugye a medencecsont-törés a kórházban tartó, Zsuzsa nénit pedig valamikor vissza kellett vinni, mert a tüdeje megint rakoncátlankodott. Nem is beszélve arról, hogy Lobó is elpusztult valami mérgezett csonttól.

Származási hely: nyári kerti élet

Ebben a helyzetben nagyon kellett már az újdonság: Márti néninek lett új kutyusa, már nem is tudom milyen keverék, de nagyon aranyos szőrmók. Emellett Pista báék meg autót újítottak be, vettek egy kék Suzukit, a régi Citroen-t meg viszik roncsnak. Reméljük, Zalán is megtöri végre ezt a nyomott hangulatot, ami nem nyom le senkit, de a levegőbe szagolva érezni, hogy megborult valami - de a hangulat mégis (azóta is) nagyon személyes lett (leszámítva köcsögéket).  

ismét ultrahang vót, ahol már vártunk valamiféle időpontot, de nem kaptunk. ellenben a doki százszor megdicsérte Mammét, hogy milyen tökéletes, ilyen csodálatos terhességet és ilyen szép kismamát régen nem látott. Hogy milyen csodálatos az egyensúly, milyen tökéletes a baba, fényképezzem az anyját minél többet. Ahogy fogalmazott, "valamelyik olyan, mint egy szekrény", valakinek meg "olyan a lába, mint a mozsárágyú". No meg hogy a baba befeküdt a helyére, minden csúcs, a méhszáj szépen nyílik, minden olyan, mint a nagykönyvben.

Erre Mamme be is parázott, hiszen azért a szülés az szülés. Mindenesetre 13-án hajnalban Kecsón nagyvizsgálat a kórházban, talán ott már lesz valami konkrétabb. Egyébként gömbölykeMam egyre jobban szuszog, már a moziban sem tud végigülni egy filmet, mer a gyerek széjjelrúgja. Éjjel meg hortyog egyfolytában, már csak az Ekeskogon bír aludni, mer az ugye felveszi a formáját, és beszippantja magába.

Úgyhogy cuccok összegyűjtve, készülünk a hétvégi kecsói túrára, amikoris ott berendezzük a gyerekfogadásra alkalmas állomást. No meg itthon is elindult a készülődés.

a múlt héten kezdődött az ovi. mi aszittük, kedden; reggel cuccal el is slattyogtunk Csengével, de kiderült, hogy csak szerdán. na de még szerdán is kaotika volt, az emelet lezárva, ErzsinéniIcanéni meg a haverok sehol. Kispityergés. Na de valamelyik óvónő beszólt Csengének délután, nem babusgatta / hallgatta meg, amikor kérte, hanem elküldte jáccani (!?) délután. Emiatt azóta Csenge Judit néni miatt hisztériát csap, nem akar menni, mert Judit néni biztos az oviban van (meg mikor jön a délután, amikor is Judit néni már nincs bent). Reggel, mintha kútba ereszteném le, anyamikorjön, apamikorjön, hol van erzsinéniicanéni. Számolja az órákat, meg a napokat, mikor jön már az augusztus, amikoris újra nincs ovi.

Először aszittem, ez egy nap lesz, de ma, kedden is ez volt. Pénteket így is kihagytuk, meg a mostani péntek is kimarad (ultrahang, szülési időpont pontosítás, augusztusi eligazítás). És Flóri megjelenése az oviban sem enyhített sokat, meglássuk reggel. Mindenesetre jó móka lesz újabb egy hónap után majd szeptemberben kezdeni. Ráadásul ahogy Emillel bánt a tisztelt kislányom, abból ítélve kemény fél-egy évünk lesz, na de ez egy másik sztori...

Andiék végre megjöttek. 21-én kimentem a Nyugatiba, hogy köszönjünk, ekkor indultak tovább Andiék Szegedre. Onnan szombaton jöttek Kecsóra, ahol egy kis családi ebéd után indultunk Pestre. Pesten aztán játszótereken zsiványkodtunk, elmentünk a kecskékhez is, meg Darinkáékat is meglátogattuk.

Na de itthon aztán Csenge igazán gusztustalanul viselkedett. Amikor esti fürcsinél (együtt) Emil megbolygatta a kacsákat (ráadásul ugye aludtak), Csenge behisztült, rettenet ordításba kezdett, és innentől Emil megpecsételte a saját helyzetét Csengénél: Csenge folyamatosan figyelte Emilt, hogy mihez nyúl, mindent rosszul csinált persze, no meg kérdezgette, hogy mikor mennek haza, és hogy visszajönnek-e. Egyszóval nagyon borzasztóan viselkedett.

Származási hely: Emilékkel

Persze ha nem a saját birodalmában voltak, akkor Csenge is jól elvolt, de érezhető volt végig a kacsa-ügy. Azóta is jót röhögünk ezen, persze akkor nem volt túl vicces. Csenge egyébként azóta is borzalmasan viselkedik, mongyuk ez lehet az ovi hiánya is, no meg vélhetően a kistesó érkezésének kitombolása, feldolgozása.

Szerencsére Andiék is jól vannak, talán rendeződni látszik végre az anyagi oldal, Emil is megnyúlt nagyon, magasabb, mint Csenge, és tényleg látszik rajta a bölcsi is, meg az, hogy nagyobb. Reméljük, legközelebb már Csenge nem lesz ilyen hisztisirigy.

Ma már sokadik napja alszik egy kiscinke a kinti lámpának tervezett műanyag csövön a felső ficakban. Esténként miatta kicsit óvatosabban járunk-kelünk, de már megszokott minket. A pintyőke is nagyon jól elvan, reggelente mindig megnézzük, ott karattyol azon a fura hangján.

Ma Pistabá és Márti néni látott egy mókust (!!!) az eperfán. Onnan lerohant, felvett egy almát az almafa alól, majd visszament a fára, és jót falatozott. Aztán ahogy jött, úgy eltűnt. Csenge nagyon belelkesült, de én is.

Tegnap meg láttam egy hullócsillagot, ami beleesett a göncölszekérbe.

2 év után újra megjelentünk Szilvásváradon, a Szalajka Liget nevű komplexum 11-es apartmanházában. Most nem a kecsói családdal, hanem a fanta bandával. Tibiék nélkül a csapat állt 14 felnőtt párból, 8 gyermekből, plusz két pocakból. A nyaralás (hétfő déltől péntek délig) nagyon jól sikerült, kicsit persze a gyermekek leszívták a tagok energiáit, hiszen Csenge a közel 4 évével a legidősebb volt. De ezt teljesen meghazudtolva nagyon mozgalmas, vicces túra sikeredett, amit biztosan meg fogunk ismételni, újra lesz sok nagycsapatos röff. A helyszín, a kaja és a ház is szinte tökéletes volt, ahogyan egyébként az időjárás is. Igazán szerencsések vagyunk idén a nyaralásokkal. :)

Első nap mi vacsira értünk oda, mivel reggel én Zamárdiból idultam 10kor. Az étteremben volt egy feltűnően hosszú asztal, ami egyébként nem is volt elég az egész csapatnak (ugye kajánál a gyermek is felnőttnek számít). Másnap egyből irány a vonat és a Fátyol-vízesés, no meg ugye a túra. Ez sokkal jobban sikerült, mint gondoltam, a gyerkőcök nagyon jól bírták, sőt. A kispatak, a halacskák meg a lapulevelek teljesen elvarázsolták őket, és a legvégére sem fáradtak el nagyon, csak a kajálás sikeredett túl hosszúra. Délutáni pihi után aztán irány a medence, ami nagyon kellemes hőmérsékletű volt a kicsik számára, így igen komoly tömegpancsi kerekedett. Vacsi után játszótéren ejtőzés, aztán 10-11 körül már alig volt valaki, az első két estén Laccival mi voltunk már csak kint éjfélkor.

Származási hely: Fanta Szilvásváradon

Másnap reggeli (tejbegríz mindig volt!) után irány Bélapátfalva, az ország legköltséghatékonyabb vidámparkja. Hát itt a rekkenő hőség ellenére rettenet jót röhögtünk. Életemben először ültem dodzsemen is, amit nagyon élveztem, annyira, hogy nem is tudom, Csenge élvezte-e. :) A vonatozás az meg hát a felnőtteknek is komoly élmény volt, meg kell nézni a képeket. Délután az apartmannál ejtőztünk, nem csináltunk semmit. A kicsit fürödtek a kismedencében, kártyáztunk, ilyesmi. Utána persze este 5-től ismét nagymedence. Az esti nagy kártyázást már nem bírtam, 10-11 felé elvonultam alunni.

Származási hely: Fanta Szilvásváradon

Másnap a reggelt egy kutyusintegetésből felindulva csipás bábszínházzal indítottuk, aztán az igény ellenére nem volt megtartva a teljes előadás. Reggeli után jött a vihar, úgyhogy délelőtt semmit nem tettünk. Alvást követően aztán Ákosék meg Lacciék masszíroztatták magukat, így Rasiékkal nekiindultunk egy fel-le vonatozásnak. A vonatot persze lekéstük (Mamma hisztije miatt), de így volt idő kis lovaglásra meg fagyira is. Aztán csúcsjót vonatoztunk, habár felfelé kicsit sokan voltak. Utána hazafelé találtunk kisfecskét (mint a háznál, ott hintázott egy bokorágon), meg láttuk a sok-sok fogatot, amint gyakorolt. A kicsik is nagyon viccesek voltak: "Auutóóó!". 

Utolsó este végre elég sokan maradtunk sokáig, sokat dumáltunk vezetésről, bölcsiről-oviról, félelemről, sokkoló videókról. Beszéltünk a rasszizmusomról is, holott ugye nagyjából ugyanúgy gondolkodunk, csak én a cigányokra vetítek, más meg más metszetre. Kinek mit dob a gép. Mindenesetre ez már télleg olyan volt, mint azok az esték régen, amikor még nem volt "korlátos" az este.

na nem olyan sajnos, hanem elektrogomb tekerés. az idei sound-ra majdnem annyi volt a teljes jegy, mint 2 napi jegy, így Krisztóval bevállaltuk. A szállást Csabó intézte. Végül Mamusék nem fértek oda, amiért ő nagyon szomorkás volt, de most így alakult, technikailag (időjárás, gyaloglás) nem is lett volna praktikus. Quimby se volt. :) Így utólag a 4 nap sok is volt nekünk, nagyon jól éreztük magunkat, de igencsak fárasztó volt. Főleg, mert első nap nem nagyon tudtam Krisztótól aludni, de később megoldottam. Volt is belőle balhá, hogy ott (a tetőtér nappalijában) aludtam, ahol a házigazdák nem számítottak alvó emberre.

Első nap a Nouvelle Vague vicces volt és kellemes, az Underworld meg nagyon nagy csalódás. Aztán megvolt a felfedezett, a Demon Superior (ahova Andreast nehezen lehetett elhurcolni, ő egyfolytában Michael Jacksont akart hallani). Mint utólag megtudtam, a Zságerék csinálják szórakozásból, hát nagyon helyesen, végre a (régi) Neo ötletessége és lelkülete újjászületett. Rettenetjól zúztak a csávók, izomlázam lett. Fontos a vizuál cucc is, kurtajók a klipek, ütősek a bevágott szövegek.  

Második nap Barabás Lőrincék meg a Carbonfools volt a warmup, piszok jó volt mindkettő, persze nekem előbbi sokkal jobban bejött. Neo a nagyszínpadon halálosan gyenge volt, végleg eltemettem őket. A Kraftwerk viszont mindenért kárpótolt, valami félelmetes vizuális élmény volt, nem beszélve az ős-elektro hatásáról. Habár nagyon leprogramozott, de talán ezért még jobban. Nagyon jól felvarrott a cucc, teljesen elvarázsolja az embört. Annyira, hogy nem is volt erőnk másra. Különben is, éjféltől ömlött be a sok dikkóőrült a partysátor híres dj-ire. :)

Származási hely: Balatonsound

Szombat az pihenőnap, a nap nagy része eldördült a sátornál: Kyoto Jazz Massive (populár jazz-t jáccó vicces, olykor már hüje japánok), illetve a Zagar volt nemcsak a warmup, hanem a csúcs is, ugyanis az Orbital annyira nem volt zúzós, főleg a vizuális élmény totális elmaradása miatt. Animán meg annyian voltak a PestiEsten, hogy nem lehetett beférni (tényleg).

Utsó nap már eleve későn mentünk ki. A Röyksopp - ahogy vártam - durván meglepett, nagyon ütős koncertet nyomtak a csávók, teljesen máshogy jön ez ki élőben, mint az albumon. Igazán még ők azok, akik nagyot léptek nálam felfelé. Moby az csúszott egy órát, de így is megérte: igazán durván megugráltatott minket, kicsit oda nem illő volt a rockos zúzás, de felejthetetlen volt az, ahogy több 10e ember kezét láthattam ugrálás közben. Meg hogy eljáccott olyat is, ami a lagzinkon volt (Lift me up). :)

Nagyiék javaslatára Csengét vasárnap lenthagytuk Kecsón, szerdán úgyis mentünk vissza, mert csütörtökön Sound-ra megyek Krisztóékkal. Így kaptunk 3 nap kimenőt, amikor is moziba jártunk, rengeteget dolgoztunk, meg miegymás. Nagyon fura volt a csend, meg hogy minden a helyén marad.

A Másnaposok című filmet néztük meg, ami zseniális, igazán jó választás volt. A Jégkorszak 3 az egy fos, csak 3D-ben érdemes megnézni, de kizárólag a látvány ér, a sztori az 0 (nulla). És most nem fogunk moziba menni megint egy darabig. :)

Idei valszeg egyetlen családi nyaralásunk Tiszafüreden, a Balneum hotelben telt el, és bizony minden szempontból tökéletes volt. A medencéket mintha Csengének találták volna ki, a vadregényes környezet illetve a szálloda szolgáltatásai pedig nekünk nyújtottak nagy élményt.

Pestről az iszonytató trópusi eső után indultunk el, a napok óta tartó kaka időt meghazudtolva Tiszafüreden szinte végig gyönyörű nyaralóidő volt. A medencék aránylag melegek voltak, így Csenge addig volt bennük minden nap, amíg erővel bírta. Ez sokat jelentett, nagyon közel került végre a fürdéshez, úszáshoz.

Származási hely: Tiszafüred

Második nap elmentünk lovagolni, Füredtől 10 km-re, a Nyugati Fogadóba (amit nehezen találtunk meg, nem volt kint a táblájuk). Ott Csenge fél órát lovagolt egy huculon kint a pusztában, miközben jót dumáltunk az ürgével. Panni ló nagyon jókat nyihogott, Csenge pedig simán bírta, pedig fél óra az nem kevés 11kor tűző napon. A lovaglás után toltunk harcsa hallét meg palacsintát a szomszédos Patkó Csárdában (tökéletes volt). Délután a jeges kávé (szintén tökéletes!) bevállaltunk egy csónaktúrát, vezetővel. Ez nekem volt felejthetetlen élmény, Gergő nagyon jól elmondta a helyi természet rákfenéjét, a környezet pedig egyrészt régi emlékeket hozott fel, másrészt eleve nagyon szép és  érdekes volt.

Származási hely: Tiszafüred

Utolsó nap csak medencéztünk, meg Fürerden kajáltunk a Nemzeti étteremben. Ez utóbbi nem direkt választás, nem is tudjuk, mitől nemzeti, de az biztos, hogy időutazás volt. Egy olyan étteremben ettünk, amiben akkor ettünk sokszor, amikor mi voltunk 5-10 évesek. Hátborzongató. :) Este citerások toltak piszokjó zenét, érdemes lenne ilyet keresni. Mi ott ültünk a hallban, és néztük szinte végig. Aztán 9 körül egy, a pestihez hasonlatos özönvihar zárta le pihenésünket.

Származási hely: Tiszafüred

Egy biztos: ide még vissza kell jönni. Vannak parti apartmanházak is! :)

A hétvégén sikerült egy jó kis elő-Szilvásváradot tartani, pedig eleinte úgy tűnt, már az is nehéz lesz, h összefussunk a bandával. Először szombat délelőtt találkoztunk a (Margit-sziget helyett a) Millenárison, ahol rettenetesen sütött a nap. Ott voltak házigazdaként Ferkóék, meg Lacciék is megjelentek, Ákoséknak igencsak messzi lett a helyszín. Elvoltunk a jáccón, aztán meg toltunk limonádét meg ilyesmit fent. Jót autóztunk a rugós terepjáróban, meg jó volt a vasútikocsis fíling fent a fogyasztási helyiségben. Itt beszéltük meg, hogy legyen nálunk Újpesten egy közös vacsi, ami tuti ötlet volt ("Király?!").

Származási hely: Utcákon, tereken

Délután aztán én is sütöttem egy adag felsőcombot, Rasi is tolt egy nagy adagot, így jó nagy vacsit csaptunk. Persze a nagyobb kicsik külön asztalnál, ahogyan azt kell. Nagyon jól elvoltunk a verandán is, hinta, motor, autószerelés. Ákos képei között látni, hogy a nappali (meg a konyha) bizony igen komoly képet mutatott teljes létszám esetén, bólogattunk is bőszen, hogy bizony jó lesz az a Szilvásvárad. Habár néha Csenge a hangjával bojkottálta a társalgást, nagyon jó volt látni ennyi embört - kicsit és nagyot - egyszerre látni, főleg minálunk. Remélem, sikerül összehozni ilyen bandázást még sokszor.

A végén a szomszéd külön gratulált a barátaimhoz, hogy hát ez igen, milyen jók meg rendesek, meg minden. :)

nagyon sok pici madár jelent meg. a legutóbbi kiscinkék már röpködnek ezerrel, erre megjelent a kis borzas rigó, meg ami döbbenetes: egy zebrapinty. tök egyedül van, de jól elvegyül a csurik között. Vicces hangja van, simán felismerni. A kis cinke meg a külső lámpakivezetéshez bújik, ha eső vagy vihar közeleg, a kisrigó meg a múltkor a kuka mellett talált menedéket. Meg is simogattam, de aztán elijedt. Reméljük, olyan emberközeli lesz, mint a szülei, akik minden este köszönnek alvás előtt.

Származási hely: Utcákon, tereken

a hétvégén maradtunk a popónkon, gondoltuk, élünk egy kis otthoni életet. Kecsón nem volt senki, festés miatt nem lakható a lakás, egyébként is, csomó nyaralás van kilátásban, így pihi.

Elmentünk egy jót piacolni az újpesti piacra, ahol bevásároltunk tisztességesen. Kajákon meg zöldségeken túl toltunk ismét sült kóbit meg hurkát is. Szombaton a mosógép csöve lepattant a fali konzolról, így szépen elázott a fürdő egy része. Végülis egy spárgával rögzítettem a radiátorhoz a csövet, hogy ne mozogjon.

Aztán nagy gondolat volt, h sütünk csirkecombot. Végülis nagyon lassan sült, aztán rájöttünk, miért: a sütőnek csask a felső melegítője működik. De így sem tartott vészesen sokáig, és ugye fontos, h az ember tudja, mit várhat. Így legalább energiatakarékosabb a sütőnk, mint gondoltuk. Ja, a husi piszokjó lett, ritkán eszünk ilyen finomat.

Csenge egyre inkább elvonulós. Órákig volt a szobájában, néha egészen kiakadva zavar ki minket onnan. Természetesen ovit vagy bábszínházat rendez be, csodás műsorokkal, bulival, zenével. Először furcsa is volt, hogy így elvan, aztán belegondolva nem is rossz.