hwg család blogja (Csenge, Zalán, Mamus, hwg)

Csenge haja megnőtt, és vadul elkezdett göndörödni-pöndörödni. Rettenetesen helyesek a fürtjei, zabálnivaló. Főleg oldalt és hátul, de tessék megnézni.

|

Csenge ellazult. Valszeg tőlünk tanulta el ezt a fajta ülési módot, amikor is totál elengedi magát, egyik kézzel a fotel karfájára támaszkodik, és lazázik. Látszik, hogy ő is élvezi ezt a fajta zsiványkodást. De adott esetben szivarozik is, vagy távirányítóval ügyködik.

|

Csenge mostanában megcsinálja, hogy elfárad, és ahol éri ez az érzés, ott megágyaz magának plüssállatokból vagy ruhaneműkkel, és lefekszik aludni. lehet ez akárhol: felmászik az ágyra, a fotelbe, vagy éppen a földön. :)

Megkésve bár, de Csenge ma meg tegnap este megtette első önálló lépéseit, úghogy nagyon örülünk, ahogyan ő is. Ismét eredményes volt a kibontakoztatás.
Persze még esik-kel, meg veszélyes, meg csak 2-3-4 lépést rohan, de most már tudatosan próbálkozik kapaszkodás nélkül menni. Nekünk nem is kell már több karácsonyra. :)

Most először én, Mamma írok a blogra. Zajlik az élet, egyre nő a mi kis hurkánk. :)
Kibújt Csenge hatodik fogacskája. A mosolya még helyesebb, mint eddig :)

A kisasszony próbálkozik a kapaszkodás és támaszkodás nélküli áldogállással, és napról-napra egyre jobban megy neki. Konkrétan már táncikál, roggyantja a térdecskéjét és mosolyog közben, mint a "tejbetök", meg néha tapsikol is. De elindulni nem akar. :(

Az utóbbi időben többször feltűnt, hogy mintha ugyanazokat a szavakat megismételné, amit mi mondunk neki. Ma példálul mondta utánam, hogy "Aba nézd!". Mi több, tegnap enni akartam neki adni és tündérnyelven elküldött a francba. Konkrétan az hallottuk hárman is, mintha azt mondaná: "Haggyáá, dagadok".

Naggyon rafkós a kiscsaj ám! Még mindig eldobál mindent és nézi a reakciónkat. Tudja, hogy rosszat csinált és amikor mondjuk, hogy ez nem jó, nem szabad, csóválja a fejét jobbra balra és néha huncutul mosolyog hozzá.

A plüss állatokat imádja! Megölelgeti őket és mostmár egy ideje puszit is ad nekik. Cuppantani nem tud, de bőszen próbálkozik. Cupp helyett, azt mondja, hogy "báááá" és odanyomja a szájacskáját a játékaihoz. Egyébként ha meglátja magát egy tükörben, ugyanezt csinálja, megpuszilja a kislányt a tükörben, akiről tudja ám, hogy ő! Ma pl. a polóján lévő virágot szemlélte a tükörben, utána megsímogatta a virágocskát (magán) és lenézett a pólójára. Eddig nem voltam biztos benne, hogy tudja-e, hogy magát látja, mostmár meg vagyok győződve róla.

Van egy újabb kedvenc száma: Madonna "Jump"-ja. Mondjuk ezért nem rajong úgy, mint a Scissor Sisters “I don’t feel like dancing” című nótáért, de erre is nagyon riszálja a popóját.

Lehet, hogy korábban már apa írta, hogy Csenge imád fürdeni...annyira hogy mostanában ha meghallja, hogy apa már bent van a fürdőben és engedi a kádba a vizet, spurizik a fürdőszobába és kiabálja, hogy mamma. Mindezt azért, mert ugye egyedül nem tud levetkőzni (még) és belemászni a kádba.

Hihetetlen, hogy egy éve még olyan pici kisbabu volt, most meg már több mint 80 centi és tüneményes egy kiccsaj.

na voltunk újra gasztroenterológusnál, aki 2 héttel ezelőtt aszonta, hogy szerinte próbáljuk ki, Csenge hogyan reagál a tejre. Nyilván felügyelet mellett.
Így bementünk imét, és 2,5 óráig, negyedórás turnusokban, emelkedő kanálszámmal kapott Csenge pudingot, ilyesmit (boltit). Meg bekenték az arcát tejjel. De összességében ez mind eredményes volt, nem léptek fel allergiás reakciók, és ízlett is neki minden.
Még vinni kell egy kakkamintát a héten, és mivel úgy látjuk, hogy puhább és másabb lett a kakka, ezért valszeg csak nincs jó hatással a gyomrára. De hát majd meglássuk.

Megtaláltuk Csenge legújabb hobbiját, ez pedig a tergetés, illetve a ruhák szárítóról való teljes körű eltávolítása. Majd visszarakása, aztán meg újra elölről. Akár egy órát is elvan a szárító mellett, rettenetesen vicces.

Egyre többet labdázunk egyébként, és továbbra is dívik a cipők és zoknik iránti szerelme. Mostanság már halandzsázik, mindenre van valami válasza vagy megjegyzése, csak még nem értjük. Viszont nagyon jól megy a fejcsóválás. Gyakorlatilag simán elbeszélgetünk egymással egész sokáig. Móka. Egyébként szórakozik az állással, egyre többször zsiványkodik, hogy felemeli a két kezét és áll kapaszkodás nélkül (napimádat). Persze még nem indul el, de hát most már arra se kell sokat várnunk.

| | |

Kajában már nagyon szereti azt, amit mi eszünk, mindig kér belőle. Aludni is egyre korábban alszik el, anélkül, hogy beavatkoznánk. Mostanság már akár 9kor ágyban van. Persze mi még nem álltunk át, de majd igyekszünk.
No meg Főnök itt volt megint egy hétig, így felkerült bent is a hinta az egyetlen eredeti ajtófélfára. Meg a kert is rendberakódott, meg a pince is. Mik vannak. :)

Régi adósságunkat törlesztettük, amikor végre összegyűjtöttük Vaczakról az összes jobbfajta képet. Íme a sok kép 2003 novembertől 2006 májusáig.

| | | |

Igen, igen, 2 hónap bénázás után áron alul meghirdettük, és elvitték 3 napon belül. Persze kérdés az ár, hiszen ezek szerint ez a kocsi ennyit (közel 400e Ft) ért.
Habár eléggé megszívtuk vele anyagilag, nagyon sok élményt köszönhetük neki, demogyermekünktől, Vacaktól kezdve Csengéig végigkísért minket, Kecsótól kezdve Horvátországon át Salzburgig mindenhová. Rettentően kényelmes volt, piszok jól ment, és minden benne volt, aminek benne kell lennie egy kocsiban.
Az elmúlt 3 év képeiből szemezgettünk ki pillanatokat, amikor a Mondeo velünk volt. Szép volt, jó volt, köszönjük, ennyi.

| | |

Már sokszor terveztem, de végre egy ilyen munkaszüneti nap alkalmas volt arra, hogy osszak-szorozzak gyermekünkről költségvetési szinten is, mégiscsak szakmai ártalom. No nem számvetés célzattal, haem érdekességképpen.
A mérleg ez alatt a szűk másfél év alatt, a nőgyógyihoz való járástól mostanáig: két és félezer db pelenka és összesen több, mint 1 millió Ft. Sejtettem én, hogy döbbenetes.

Októberben sem változott sokminden, mégis annyi minden. Csenge már mindenhova eljut gyorsan, mindent kinyit, mert utánoz minket, ezért tudja, hogy a fésűt a hajához kell tolni, a csatot belecsúsztatni a hajába, a kilincset lenyomni. A zenére meg táncolni, a ceruzával firkálni.

Szeret kisautókkal jáccani, meg ülve forogni a kis popóján. A legjobban a cipőket szereti, mindent megpróbál felrakni a lábára, illetve behozza nekünk a saját cipőinket a szobába. Zenében is van kedvence, most éppen a Scissor Sisters "I don't feel like dancing" a legjobb. De a zenélő játékok is megteszik, ha nincs éppen zene: ezeket pusztán tánc céljából bekapcsolgajta.

Apját még mindig Mammának hívja, de már sejtjük, hogy provokációból. kicsit gondolkodunk a játékok újratervezésén, venni kell neki járatot, lépcsős dolgokat, meg bicajt. Első lépésben a járóka 2 rúdját kifűrészeltem, és majd építünk bunkert. Így is bejárogat, és teccik neki.
És hát növexik a drága, most 79 cm, persze még mindig csak 8,2 kg. Így a ruhakészletet is frissíteni kell. És íme október képei:

| | |

Szóval haladunk. Már kezd rendszer lenni magától az egészben. Néha Csenge még alszik, amikor megyek dolgozni, ezért a reggeli hancúr néha elmarad, de este behozom, mert akkor sokat rötyögünk, aztán meg persze fürcsi. Az az enyim. És mivel baj nincs, csodálatos heteket élünk meg, minden tökéletes - kivéve, hogy a munkában erős hajtás van, lesz.

Csengéék végül hosszú hezitálás után Kecsón maradtak. Így mindenki pihen, Mamma azért, mert kap segítséget otthon, én meg azért, mert csend van. Én kihasználom: sokat dolgozom, behozom magam, mindeközben intézek hivatalos és egyéb dolgokat, amik elmaradtak az elmúlt hónapokban.

Már naon hiányoznak a zsiványok, de ez ezzel jár. Csók nekik.

Pénteken nekiindultunk Gyula felé. És először és utoljára, a 62-es km-nél az M5-ön kifogyott a benzinünk. De megtanultam, hogy 50 km alatt nem jó a hátralévő km-ek mérése. Krisztó jött kocsival meg kanna benzinnel, így mentünk tovább.
Gyulán aztán ment a szokásos zsiványkodás, meg a röhögés. Megnéztük az új belvárost a szökőkútrendszerrel, és megnéztük a török képeket is, amin Janó elaludt. Gyulán Csenge megtanult lépcsőzni. Nálunk ugye nem talál szintkülnbségeket, ezért Gyulán nagyon tetszett neki a lépcső, amin legalább 5ször felment az emeletre, és darabokban többször lefelé is lejött, persze tolatva. Nagyon élvezte ezt mindenki, ő is.
Aztán vasárnap jöttünk vissza Kecsóra, ahol csak sajnáltuk, hogy nem Pesten vagyunk, az 50 éves évfordulón.

| |

Csenge már tökélyre fejlesztette a mamma szót, még engem, az apját is mammának szólít. Egyszerűen tünemény. No meg hétfőn vettük észre, hogy egy kis fog jobbfent félig áttörte a kis ínyét, így valszeg most nekiindul a fogzás megint. Emellett észrevettük, hogy a kiskori anyjához hasonlóan hihetetlenül érzékeny, ha a keze piszkos, így nem tudjuk, fog-e valaha homokozóban játszani. :) em sír, hanem felül, megnézi, és összedörzsöli. Zsivány.

az utóbbi 4-5 napban Csenge szokatlanul rosszul alszik, felébred többször is, ráadásul nehezen alszik vissza, ki kell venni az ágyból megnyugtatni. A csöpp szájában újabb csöpp fogkezdeményt vélünk felfedezni, és nagyon örülünk, de várjuk, hogy essen túl szegénke (meg mi is) a kibújás fájdalmain.

Néhányszor, amikor már tök kivagyunk, akkor még magunkhoz is beraktuk az ágyba, közénk, de apa könyörtelen volt, mert megunta, hogy Csenge álmában (!) püföli az ágyat, a picinke lábával meg tapisgálja a vállunkat, forgolódik, egyszóval pikkoskodik (tuti direkt :)). Így apa - bármennyire is fáj - visszarakja az ágyba a zsiványt.

Egyébként mindenki aszongya, rengeteget nyúlt az gyermek, és télleg hosszabb sokkal. Tessék jönni megnézni. Az utóbbi 2 napban apa munkából jövet játékkal ébresztette Csengét, és nagyon jókat rötyögtünk. Továbbra is kedvenc itthon is a bicaj meg a szomszéd házból áthallaccó kutya. No meg felmászni mindenre, amire lehet, és ott horrorisztikus módon hüjéskedni. Bojzasztó.

hazaértünk törökből, oszt mentünk Kecsóra, mert így jött ki a lépés. Csenge nem aludt ott túl jól, mert úgy tűnik, jön a foga, így hajnalban már nehezen alszik vissza. Vasárnap meg mentünk az idei szezon 2., apa számára a nyaralás miatt 1. meccsére. A TrafficJam-et simán vertük, persze ehhez kellett, hogy 10-en voltunk, és a többi meccsre kicsit össze kell szedni az agyunkat. :)
Csenge debütált csöpp mezében. A szurkolótáborunk éke is ő immáron.

| | |

Első körben a 2 kimaradt cucc kerül pótlásra. Egyrészt az antalya-i kirándulás + török est képei,
másrészt pedig a dzsip szafari (combi tour, mert Alanyába is bementünk) képei, a megfelelő post-okba illesztve.

2006.10.04 – Szerda

Mivel ez volt az utolsó napunk, sűrítettünk. Először elmentünk kirándulni a közeli félszigetre, amin volt némi erdős rész, meredek partokkal, illetve volt ott félbehagyott apartman a 30-40 méter magas félsziget végén, csodakilátással, de valszeg betiltották. Emellett tele volt a félsziget nagyon régi romokkal. Szépszép.

| |

Ebéd utén pedig bementünk Alanyába taxival, és szétvásároltuk a maradék pénzünket. Mivel Mehmet késett, ezért először beültünk egy étterembe (paradicsomlé nem volt, ezért átmentek egy kisboltba, és hoztak nagyon finom csípős (!) Cappy paradicsomlevet). Aztán besétáltunk a partra, ahonnan megnézhettük a gyönyörű városképet: kikötő, bástya, illetve végig ki volt világítve a 380m magas félszigeten a 7 km hosszú várfal, illetve maga a vár is. A belváros felé pedig mindenféle színben pompázó diszkók, éttermek. Gyönyörű kis város ez az Alanya (180e lakos átlagban).
Aztán megjött Mehmet is a feleségével 2 órás késéssel, és mivel hullaéhesek voltunk, kajálni mentünk, ami néhányunk gyomrát kicsit megkavarta. De jót dumáltunk, és utána dolmus-sal mentünk haza a 38 km-re levő szállodánkba. Ez a török távolsági buszjárat, pici buszokkal, de tényleg kellemes, legközelebb nem taxizunk. És éjjel 2ig járnak.

| | |

Szóval mozgalmas nap volt, és kár, hogy Mehmet sokat késett, mert így kevesebbet lehettünk velük.

2006.10.04 – Csütörtök

Az utolsó nap, mint mindig, rohanás volt, mivel be kellett sűríteni még egy fürcsit a tengerben, és Csengét is megmártottuk a tengerben utoljára. Aztán pakolás, gyors ebéd, másfél óra buszozás, reptér, szűk két óra repülőút. Magyar idő szerint 1-kor indultunk, és kb. 9-re értünk haza.
Nagyon jó kis nyaralás volt, nem volt semmi baj, szerencsére Csengének sem volt baja sem a hasával, sem mással. Tapasztalatok:
- a legnehezebb talán a reggel volt mindig, hogy 10-ig megreggelizzünk Mamussal.
- nagyon sokat segített, hogy all inclusive volt minden. Legközelebb is ilyenbe jövünk, így a főzés, bevásárlás, tárolás, mosogatás, stb. hiánya rengeteg időt spórol a nőknek.
- A 3*+ is jó volt, ott a választék volt kisebb, a kaja jó volt. Olyan szempontból jobb volt a 3*, hogy a légkondi nem volt közpnoti, a szálloda kicsi volt, így a távolságok kisebbek voltak.
- fontos az, hogy közvetlen tengerparti volt mindkét szálloda.
- nagyon kell figyelni, hogy zajos-e a szállás. A kilátásnál ez fontosabb. Fontos a tengertől és a várostól való távolság.
- a repülőn folyamatos csámcsogás és nyelés kell a gyermeknek, tehát nasi, nasi, nasi.
- gyerekmedencével nem találkoztunk, nem is kerestük. akkor inkább a tenger, vagy pedig a nagymedencében csónakázni.
- a szűk etetőszék a legjobb, ha nem eléggé szűk, párna kell.

2006.10.02 - Hétfő

Délelőtt a tengernél kezdtünk, ahol Csenge a lábával rajzolt a homokba, és teccett neki a kis víz, ami elérte. Az ebédet is lent töltöttük el a snack bar-ban. Ezután mentünk csúszdázni, egész jó kis csúszda volt. Aztán Csenge a vízitaxijában kavirnyált Mamussal meg a Főnökkel a medencében, és nagyon élvezte, annyit hajolgatott meg csapkodott, hogy a csónakban állt a víz, és ő is csurom vizes lett.
Ezt követően lementünk a tengerhez, ahol Mamus fürdött Csengével, és eléggé bemerészkedtek, olyannyira, hogy volt olyan hullám, amely Csengét nyakig ellepte. Csenge ezt is élvezte, főleg, amikor az anyja csak a két kezét fogta, és a lába a vízbe lógott, persze hullám esetén simán nyakig. Egyszóval vicces dolog ez, nagyon jó volt a víz is, a hullámok is. Meg is vitattuk, hogy Csenge szeretni fogja a tengert. Kicsit némelyik hullámtól félt, de némelyiktől mi is megijedünk.
Amikor kijöttünk, Csenge ivás közben vadul lepisilte Mamust, és rettenetesen jót röhögtünk. Emiatt Csenge megkapta Anya pólóját, amiben tünemény volt (lásd képek). Később, amikor felmentünk, a szőnyeget is megtisztelte a kis zsiván. De legalább rendesen iszik a csöpp, ez a klíma végre rászoktatja az ivásra. Miután ökörködtünk az erkélyen, együtt aludtunk el, én felriadtam hamarabb, a csajok itt szuszognak mögöttem. Most vacsora, aztán megnézzük az esti műsort, holnap pedig a fiúknak dzsipszafari, a lányok meg mennek Alanyába kolbászolni.

| | | |

-------------------------
2006.10.03 - Kedd
Kedd reggel a 3 fiú elment dzsipszafarira: jöttek értünk, irány Alanya, ahol eligazítás után 5 Land Rover-rel vágtunk neki a kalandnak, profi sofőrökkel. Végül mi átkerültünk az angolul (is) beszélő sofőrhöz, mint utólag kiderült, nagy szerencsénk volt, mert ő vót a legprofibb, 52 évesen is minden nap szafarit nyomat egész évben.
Először felmentünk egy völgygáthoz, aztán onnan le, aztán fel és át, le, majd fel. Mindezt patakon át, murvás szerpentineken, sárgödrökön és horrorlejtőkön-emelkedőkön keresztül. Főleg, miután a sofőrök locsolgatása után a mieink nyakonöntötték a mi sofőrünket, az bepipilt, és úgy ment, hogy a sáros víz az első ülések alatt ömlött be. Közben beugrottunk egy minifaluba (9 fő), meg egy kis falusi mecsetbe (nem volt minaretje), ebédeltünk a patakon lebegő étteremben (ahol az angolok a hídról ugráltak a patakba). Aztán meg bementünk Alanyába, a vár tövéhez, és megnéztük azt a csodálatos kilátást a félsziget mindkét oldaláról. Egyszóval piszkos jól éreztük magunkat.

| | |

Eközben Csenge nagyon megszerette a tengert, a csajok is fürödtek vele, és ha megyünk a tenger felé, és Csenge meghallja a hullámokat, egyből integet a tengernek vadul. A delfines CD mellé össze kell állítanom egy tengerzúgásosat is. Ráadásul a török zenét is szereti, abból is a pörgősebb dudás zenéket, nagyon jókat táncikált a török sátorban itt a szállodában, a puffokon. Egyszóval csodamóka minden, kicsit már fáradunk, szerdán meglátogatjuk a közeli félszigetet, az utolsó estét pedig Alanyában fogjuk eltölteni.
Ezt itt az erkélyen írtam, nagyon jó így hűs szellőben a tenger zúgását hallva gépezni.

2006.09.30 - Szombat

Az utunk Alanyába nagyon sima volt, nagyon hamar átértünk, jó volt ismét látni az ország nem-turista részeit is. A másik szálloda télleg 5 csillagos, de szerintem kicsit túl nagy nekünk, mert nagy a komplexum, és nagyobbak a távolságok. A szoba csodaszép, de nincs kereszthuzat, a légkondi is központi, egyszóval soxor csináljuk azt, hogy kinyitjuk az ajtót és az erkélyajtót is, hogy jó huzat legyen. A kilátás itt is zseniális, ahogyan a kaja is (iszonytató választék), no de a legdurvább a part, ami homokos, lapos, és nagyon komoly hullámok vannak, ami dobál minket rendesen. Ráadásul egy rohadt szúnyog is bejött, és összecsipkedte mindannyiunkat. Köcsög.

| | | | |

2006.10.01 - Vasárnap

Vasárnap jött Mehmet a feleségével, és elvitt minket Alarahan vára mellé, egy pecázós-ejtőzős helyre, ahol szinte mindenki pecázott. Végülis Mamus az időarányos nyertes, mert - 3 visszaesett hal mellett - kettőt fogott. A Főnök többet fogott, de sokkal tovább nyomta, és különben is véletlenül elengedett 6 halat.
Aztán egy iszonyatosan jót ettünk, vízipipáztunk, és közben jósoltak nekünk a török kávénkból. Mamusnak és nekem sem mondtak újat, Mamusnak ugyanott munkát jósoltak (ajánlatot), nekem meg nehéz napokat, sok adósságot, nem sok pénzt. Szóval megmondták, ami van, kávézaccból. Sajna mi maradtunk a végére, és Mehmet felesége akkor már nagyon fáradt volt, mert a ramazan miatt egész nap nem evett, nem ivott, és már csak félóra volt neki hátra a böjtből. Emiatt nekünk Mehmet adott kevésbé szakszerű jóslást.
Este visszaérve rohantunk bele a tengerbe sötétben, és iszonyatosan élveztük, ahogyan a hullám dobált, mindezt holdvilágnál. Meg is beszéltük, hogy a hétfőt a szállodában töltjük, és így is tettünk.

Csütörtökön már egész nap felhős volt, jól is esett végre egy kis napszünet. Mamussal délután törökfürdőbe mentünk Antalya környékére, addig a többijek vigyáztak Csengére. A törökfürdő lájtos volt, ámbár nagyon jólesett, a 2 évvel ezelőtti sokkal jobb volt, de szerintem ez is jó volt, habár anyósék szerint ahhoz képest zsenge volt.
Csenge csütörtökön már 11kor elaludt, mi meg éjfélkor, így nagyjából kezdünk visszatérni a rendes menetrendhez. Mindenki eszik meg alszik rendesen. Mondjuk sokat segíthetett, hogy magyar buli volt, Fenyő CD-vel, valami nyugdíjas csoport rokizott vadul, mi meg Csengével roptuk az asztalon. Nagyon jót röhögtünk, Csenge is rettentően élvezte.

Főnökék pénteken elmentek egy therapy masszázsra, ami piszkosul bejött, jól meggyúrták őket. Egyébként egész nap a parton lógtunk, apa meg is égett rendesen, Csenge meg jól elfáradt, mozgalmas volt. Megtaláltuk a 2 helyet, ahol elengedhető Csenge: az egyik a parton a kavicsos rész, a másik meg az asztal. Tehát a szobán kívül Csenge döntően ezeken a helyeken fordul elő. A kavicsokat imádja, egymáshoz koccantani meg nyalogatni (sós, ugye) illetve hajigálni. Az asztalon poharakkal tart rendkívül vicces bemutatót, az egész szálloda örömére.

Mint minden nap, este ismét bementünk Kemerbe a főutcára, mert mégiscsak ez az utolsó napunk itt. Csenge új örülete a kismotor: mindegyikre őrjöng, rötyög rájuk, megkiabálja őket. Egyszerűen alig lehet lefogni. Emellett kezdi élvezni a török zenét, nagyon sokat táncolunk.

Szombaton (mindjárt) indulunk át Alanyába az 5*-ba, meg a még jobban hullámzó tengerbe, illetve végre megkapjuk a tengeren lemenő nap látványát, itt ugyanis a hegyek mögött bújik el a napocska. Itt még gyorsban összecsomagoltunk, meg Csengét meghajókáztattuk az egyébként most durván hullámzó tengeren. Reggel a kavicsokat lapátolták vissza a parton, annyira átrendezte. A víz azonban még mindig zseniális, az idő most viszont durva, nincs felhő, van vagy 35 fok napon, még 5kor is tűz a nap.

| | |

Egyszóval továbbra is nagyon jó minden. Íme az elmúlt 2-2,5 nap képadagja.