Főnök szöget ütött a fejünkbe. Amikor Csenge hangosan beszélgetett vele (tud), akkor mondta el, h volt egy siket kollegája, aki szintén ezt a technikát alkalmazta. Mármint hangosan beszélt. "Ne ordíts már, nem én vagyok a süket, bazmeg, hanem te!"
Aztán volt valami tévés műsorban is rész a nagyothalló gyerkökről, ebből hamar kitaláltuk, hogy Csengét visszük fülvizsgálatra. A háziorvos ajánlott is egy pénzest, jó lesz, mert gyerekközpontú. El is mentünk oda a Dob utcába, ahol valóban bazsajgó fiatal nők várták Csengét és rengeteg játék illetve játékos vizsgálat.
Belenéztek afülibe, és mondták, h az bizony zsír. Már ami benne van. Úgyhogy irány a doki odaát. Aki nem utolsósorban egy gyerekundorral küszködő félnyugdíjas köcsög. Csenge teljesen jogosan parázott be a félliteres fecskendőtől. Végül a ruhája teljes átnedvesítésével, Csenge lefogásával sikerült a füleiből 1-1 kurvanagy zsírdugót kilocsolni. Hát nem csoda, hogy nem hallott ezektől.
Utána még rengeteg vizsgálat történt, ami tök vicces volt. És mind megmutatta, h Csenge hallásával az égvilágon semmi probléma nincs. Mamma valami duggantyút is csináltatott, teljesen feleslegesen. Mindenesetre a tanács az, hogy fülpiszka felejtős, és paraffinolajat kell a gyerök fülibe csorgatni, és az majd kioldja fürdés alatt. Ferkó mondta is, hogy nagyon praktikus, és a gyerekek is szeretik nagyon... :)
