már régóta halogatjuk, de végre elmentünk. Most nem Füredre, hanem a másik végre, Bükfürdőre, a Hotel Caramell-be. Full kaja, ócsón, ráadásul apartmant kaptunk, 4*. Végülis aszállodától nem voltunk elájulva, végül a holisztikus dolgokat sem tudtuk kipróbálni.
Volt viszont velneszelés, Csengével délelőtt meg délután is mentünk az áztatóba, rengeteg szaunázás vót, fürdőköpeny, slattyogás, süti. Persze kislányom durván hangos volt, egyedül hangosabb volt, mint a vendégsereg rajta kívüli része összesen. Végül még Zalánt is megmártottuk a melegbe, bent volt 10 percet velünk, és élvezte, viccesnek találta a szituációt. Próbaképpen bevállaltam egy gyógynövényes thai masszázst, ami azt jelentette, hogy folyamatosan forróvízben melegen tartott 2 óriás gyógynövény filter-en keresztül (is) végigmasszírozta az összes főizmot. Ez elég durva volt, nemcsak a masszír miatt, hanem ugye elég forró volt a filter.
Végül igénybe vettünk egy szakembört is babamasszázsra, mivel Zalán nem evett rendesen (értsd: nem evett tök jól) már elég régóta. És láss csodát, a bácsi megmutatta, hogy kell, megcsinálta, energiát adott, Zalán azóta sokkal jobban eszik. Ennyit megért, az biztos, be kell építenünk. Átmentünk Kőszegre is, ha már totál tavaszi idő volt, de nekem annyira nem teccett, kihalt és lepukkant.
 |  |  |  |  |
| Származási hely: Bükfürdő - Kőszeg | ||||
Összességében nekem csalódás volt. A szálloda nem feltétlenül gyerekbarát (nincs pl. gyerekpancsoló), a hiper akciók miatt hétköznap is sokan voltak, és csak autóval lehetett kijönni a szállodából, mer gyalog nincs ott semmi. Nem beszélve a német/osztrák nyuggerekről, ráadásul kurva messze van. Úgyhogy Nyugat kilőve. Persze azért tartogatunk egy nyári Horvátországra is, de lesz itt még belföld. Nem felejtjük: lógás, migrén, zeg.
