Úgy tűnik, a rontás véget ért. Zalán már jobban eszik, nyugisabb, így talán vége a pocak-átállásnak. Csenge taknyolózása véget ért már a hét elején, és Mamma is helyrejött a szerdai mélypont óta. Nekem meg semmi bajom nem volt, csak talán a heti stressz elmúlásától úgy fájt a fejem tegnap, hogy kihánytam a reggelit. De legalább jót pihentem, hiszen a nap felét ágyban kómáztam, és este is rátoltam 10 óra alvást, szóval most tele energiával. De kell is, jövő héten motivációs rendszer...
Megyünk vissza pestre, ahol rengeteg hó van, úgyhogy szánkózás ezerrel.
