pénteken levittem Csengét Kecsóra, hogy péntek este jöhessenek a csajok hozzánk, én meg mehessek Mirihez marhapofát zabálni, piciny divíziónk kötelékében. Aztán szombaton délután mentünk Csenge után, és vasárnap vissza.
Na de. Lefelé úton Kecsón egy lámpánál belecsúsztam egy terepjáró pótkerekébe. Történt, hogy úgy érkeztem a lámpához, hogy zöldre váltott, így indult mindenki. Erre számítottam. De persze egy nyuggermama a jobb oldali kanyarodósávból a baloldaliba kanyarodott záróvonalon át, amitől a sor előttem elindulás után újra megállt. Láttam én azt a mocsok autót, és nyomtam a féket, de ugye a nulla fok körüli hőben, a ködtől némileg nedves úton csúsztunk eg ymétert, és finoman bele a terepjáró pótkerekébe.
Csenge nem ijedt meg, én sem, tkp nem is volt nagy ütközés. Csak randa. Mármint az, hogy a sérülés érinti a motorháztetőt, a lámpát, és a lökhárítót is. Pedig tökre nem nagy. Mindegy, viszem majd a kocsit szervízbe, elvileg a casco erre jó. Úgyis fizetem, mint a kisangyal.
Szóval kicsit az úton is óvatosabban kell eljárnom. Nem feledjük a kérdést, hogy meg fogja-e ez érni nekünk.
