Reggel korán mentünk, és nagy pakkal érkeztünk. Az óvónénik nagyon aranyosask voltak, alig tudtak válaasztani nekem a 20 fogasból. Átöltözött Csenge, közben egy nagyobb lányt bízott meg az óvónéni Csenge pesztrálásával. Aztán egyikük kihívta a korábbi bölcsistársakat: Dominikot, Mátét és Ferikét.
Nagyon vicces volt a reakció: Dominik lefagyott, majd újraindulskor a térdét fogva műröhögött, hogy (nekem címezve) "Téged már láttalak, hehehe". Ferike: "Én ismerem őt (Csengét)". Máténak most sem hallottam a hangját, de tkp. sose hallottam. :)
Este az összegzés: nagyon jó volt az ovi. Pont annyira, mint amennyire Csenge várta. Új környeezet, de szinte mintha ide járt volna eddig is. Az ő véleménye: "Én ide akarok járni. Nem akarok iskolába se menni, csak ide!".
