Szilveeszterre megint visszamentünk Kecsóra, mert úgy tudtuk, h Pesten mindenki megy oltári partiba. Persze roszul gondoltuk, de így legalább tlejesült a tervem, ti. hogy lejussunk Szegedre, és meglátogathassunk annyi embert, amennyit csak tudunk. Ebben totális siker volt, habár kétkedtem, amikor elindultunk Kecsóról, hiszen elkezdett esni a hó, de csak 10 km-ig tartott.
Első állomásunk Lázárék voltak, a tiptop módon berendezett új lakásban, ahol Lázárnak nagyon jó dolga lesz. Lázás növekszik, de ami még jobb, hogy szép nagy szemei lettek, és nagyon zsivány módon figyel. Jókedélyű, és Szilváék megmutatták, hogyan eszik egy igazán jóevő gyerek. Hát, Csenge evéséhez szokva sírtunk. :) A lényeg, hogy mindenki jól van, és nyáron már jókat fogunk rohangálni velük is. :)
Aztán rohantunk át Baliékhoz, ahol ugye pocaktalálkozó volt, Gabi és Judit pihentették pocakjukat ott. De szerencsére ők is tuti jól vannak, habár Gabi pocakja akkora, hogy egyszerűen nem hittem el. Mintha le akarna robanni az anyatestről, pedig még egy hónap. De majd meglássuk, január végi gyerek az csak jó lehet, még ha kicsit fura is. :) Nagyon jó érzés volt pocakokat látni, nyugodt, sugárzó kismamákat. Csók nekik.
Utsó szegedi állomásunk Erzsi volt, akit már ugye kezeltek akkor Hodgkin-kórral, ami egyfajta rák. Ez nagyon durva, de öröm az ürömben, hogy ez a gyógyítható fajta, ráadásul az, amelyiket aránylag kevés mellékhatással lehet kezelni. persze rohadék ritka, és ettől függetlenül én is újragondoltam minden dolgomat, az ilyen dolgok nagyon ütősek tudnak lenni. De Erzsi jól viseli, jól kezeli, az orvosok olyanok, amilyenek, de úgy tűnik, nem lesz semmi durvaság. Persze egy ilyen utat nem szívesen járnék be. Csak reménykedünk, hogy minden jól alakul, és egyébként január során szerencsére ez látszik már.
Jó egészséget és boldog, szerencsés új évet kívánunk mindenkinek!
|
|
|
