Reggel hagytuk Csengét aludni, Nagyika vigyázott rá, amíg aludt, mi meg addig megreggeliztünk. Így spóroltunk egy tutira sikertelen kajálást. Aztán lementünk a partra, és egész délutánig ott voltunk, ott ebédeltünk, Csenge is ott aludt. Jó kis hullámok voltak, de sajna elég sok a kő meg a kavics, így pont a derékmagasságnál nem tudunk stabilan hullámfürdőzni. De nagyon jó volt ott. Abszolút örültünk annak is, hogy Csenge szól, ha pisilnie kell, és nem hajlandó bugyi nélkül, kéri a pelust. Ezt mi jó jelnek vesszük, most már csak a bilit kell megtanulnia, mert az ingerenciát jelzi. Amikor esetleg pisil pelus nélkül, az nagyon nem esik jól neki, sír. Ugye egyszer a szoba ajtajában pisilt a szőnyegre, sírt is rendesen, hiába mondtuk, hogy megesik.
Aztán megint Alanya, de most már majdnem másfél órával korábban el tudtunk indulni a jobb szervezés miatt. A program ugyanaz volt, megegyeztünk, hogy a vásárlásokat le kéne bonyolítani, hogy legközelebb fel tudjunk menni a félsziget tetejére. Csengével már megint hajkurásztunk kutyust, meg üldögélt török gyerekekkel a lépcsőn, meg néztük a kikötőben a kutyákat, hajókat. Most egy cicát is siomgatni akart, nagyon követte, aztán fellépett egy lépcsőre, de miközben nézte a cicát, hátralépett, és durván lezakózott a lépcsőről. Jól megütötte magát, és kapott is a boltos bácsitól egy nyalókát. De ettől eltekintve már nagyon jó volt a városnézés. Hazafelé a sötétben meg kellett néznünk, ahogy 5 cica játszott, bújócskázott, ott is kijöttek a törökök a nagy röhögésre, kacagásra. Hiába no, Csenge ilyen, háromszor csalt ki minden boltost a hangjával. :)
|
|
|
